Hírek

MPGE Konferencia 2017: Domokos László előadása a költségvetés konszolidálásához hozzájáruló számvevőszéki intézkedésekről

2017. november 9. 13:26:54

"A gazdasági válság következtében az állam aktív, válságkezelő, fenntartható fejlődést biztosító szerepvállalása került előterébe" -€“ hívta fel a figyelmet Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) idei konferenciáján. Mint mondta: az aktív állam a legfőbb ellenőrző szervet is cselekvésre ösztönözte, az ÁSZ a kritikus területek ellenőrzésével, az ellenőrzésekre alapozott tanácsadói szerepével és a Költségvetési Tanács részére készített elemzéseivel járult hozzá az állami költségvetés konszolidálásához.

Szükség volt a konszolidációra, mivel 2010-ben a magyar államháztartás olyan tartályhoz hasonlított, amelyből több nagy lyukon keresztül folyik ki a víz -€“ kezdte Domokos László. Hozzátette: ebben a helyzetben a legfontosabb az volt, hogy ellenőrzéseinket a leginkább kritikus helyekre koncentráljuk, feltárva a hiány keletkezésének okait, javaslatot téve azok megszüntetésére. Előadásában e tevékenységeknek a legfontosabb elemeit emelte ki: a kötelező magánnyugdíj-pénztárakkal, az önkormányzatok eladósodásával, az államadósság kezelésével, a köztulajdonú gazdasági társaságokkal, a monetáris politikai költségvetési kockázatival kapcsolatos, a konszolidáció alappillérét jelentő adópolitikát és foglalkoztatáspolitikát is érintő ÁSZ-ellenőrzéseket, illetve elemzéseket.

A legkirívóbb példát a kötelező magánnyugdíj-pénztárak szolgáltatták -€“ emelte ki Domokos László. Ezt a témakört az ÁSZ alaposan körbejárta, amikor 2010-ben ellenőrizte a magánnyugdíj pénztárak garancia alapjának működését. A Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodását illetően is találtunk kisebb hiányosságokat, az ellenőrzés legfontosabb megállapítása azonban az volt, hogy rámutatott az egész rendszer fenntarthatatlanságára -€“ mondta az ÁSZ elnöke. Hozzátette: a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság hatására a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások átlagosan több mint 21 százalékkal mérséklődtek, azaz nyilvánvalóvá vált annak a veszélye, hogy a magán-nyugdíjpénztárban felhalmozott megtakarítások hozama a megtakarítási időszak alatt nem éri el az infláció mértékét. Ezt a pénzügyileg fenntarthatatlan rendszert meg kellett szüntetni. Sikerült elzárni azt a csapot, amelyen keresztül a nyugdíjjárulék kifolyt az államilag szervezett társadalombiztosításból, és stabilizálódott, sőt több éven keresztül sufficitessé vált az Alap költségvetése - tette hozzá Domokos László.

Az ÁSZ elnöke ismertette: az önkormányzati alrendszer volt a másik legkritikusabb terület, ezért azt a Számvevőszék 2011-től átfogóan ellenőrizte, s 2011-ben összegző jelentést készített az addig elvégzett önkormányzati ellenőrzések tapasztalatairól, és több kormányzati intézkedésre tett javaslatot. Ezek egyfelől a súlyos pénzügyi helyzet megoldását, másfelől az önkormányzatok újbóli eladósodásának megakadályozását célozták. Mint ismeretes, sor került az önkormányzati adósság-konszolidációra, és az önkormányzati adósságot keletkeztető műveletek kormányzati engedélyhez kötésére -€“ sorolta Domokos László. Folytatta: az önkormányzatok széles körének ellenőrzését az ÁSZ az adósságkonszolidációt követően is napirenden tartja, mivel a maga eszközeivel meg kívánja előzni egyes önkormányzatok újbóli eladósodását.

Az államadósság kezelés volt a harmadik kritikus terület, amelyet sürgősen ellenőriztünk -€“ emlékeztetett az ÁSZ elnöke. Az ÁSZ az államadósság-kezelést minden évben ellenőrizte a zárszámadási ellenőrzés keretében, majd 2015-ben ismét átfogó ellenőrzést végzett. Ez megállapította, hogy az államadósság árfolyamkockázata az elmúlt években jelentősen mérséklődött azáltal, hogy a devizaadósság részaránya a teljes államadósságon belül 2011. év végéhez képest 2016 év végéig közel a felére, 24,6 százalékra csökkent. Domokos László hangsúlyozta: az ÁSZ a monetáris politikát nem ellenőrizheti, ezért egy elemzés keretében hívta fel a figyelmet az akkori monetáris politika költségvetési kockázataira. Felvetette olyan szabályozási változások szükségességét, amelyek az MNB által fizetendő kamatokat mérséklik, és egyúttal a likvid pénzek egy részét átcsatornázzák az államadósság finanszírozására. Nagy megelégedettséggel töltött el, hogy a jegybank új vezetése megtalálta az általunk javasolt irányba vezető monetárispolitikai intézkedéseket -€“ mondta Domokos László.

2011-ben sor került Magyarország Alaptörvényének elfogadására, amely nagyban hozzájárult a sikeres költségvetési stabilizációhoz. Az Alaptörvény közpénzügyi szempontból legjelentősebb rendelkezése az államadósság-szabály vagyis az a kötelezettség, hogy a GDP arányos államadósságot mindaddig évről-évre csökkenteni kell, amíg az el nem éri a GDP 50 százalékát - hívta fel a figyelmet az ÁSZ elnöke. Folytatta: a költségvetési konszolidációhoz jelentősen hozzájárult az is, hogy a tényleges adóbevételek egyre kevésbé maradtak el a tervezettől, sőt 2015-ben már jelentős túlteljesítésre is sor került. Az adóbeszedés hatékonyságának fokozása azonban nem öncél, hanem eszköz arra, hogy az adókulcsok csökkenhessenek, és ezáltal a gazdaság versenyképessége javulhasson. Ismertette a gazdaság "€žfenntartható kifehérítésének"€ modelljét, melynek lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formájában visszahagyja az adózóknál, a kisebb adókulcsok révén pedig tovább fehéredhet a gazdaság. Az utóbbi két év adópolitikai intézkedései ezt a szándékot tükrözik - tette hozzá Domokos László.

Az ÁSZ elnöke kiemelte az ÁSZ és a Költségvetési Tanács kezdeményezései legfontosabb eredményét, miszerint az elmúlt években a költségvetési tervezésben a tartalékok képzésének többszintű rendszere alakult ki. A nem tervezett kiadásokra fedezetet nyújtó általános tartalék, mai nevén "rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata" mellett létrejött az Országvédelmi Alap, amely elsősorban a makrogazdasági kockázatok kezelését szolgálja, továbbá általánossá vált, hogy a költségvetési fejezetek is terveznek tartalékot a fejezeti szintű kockázatok kezelésére - sorolta Domokos László. Hozzátette: a legnagyobb jelentőségűnek azonban az ún. „implicit tartalékok" megjelenését tartom, melyet kifejezést is ha jól tudom, első ízben az Állami Számvevőszék használta, éppen a Költségvetési Tanács részére készített elemzésében.