Hírek

MPGE Konferencia 2018: Holman Magdolna a belső ellenőrzés fejlesztéséről

2018. november 9. 11:23:30
"A jobb jövőért, együttműködve a belső ellenőrzéssel" címmel tartott előadást Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára a Magyar Pénzügyi - Gazdasági Ellenőrök Egyesülete Digitalizáció és e-kormányzás című konferenciáján. Holman Magdolna kiemelte: az Országgyűlés által adott felhatalmazás révén az Állami Számvevőszéknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz a belső ellenőrzés területére, ezáltal javítva annak működését.
"A 21. században a digitalizáció áthatja az életünket, a munkánkat. Gyökeresen megváltoztatja az értékteremtést, forradalmasítja a gazdaságot és a vállalatokat, megjelenik az e-kormányzás" - kezdte előadását az Állami Számvevőszék főtitkára, majd hozzátette: Mind a digitalizációhoz, mind az e-kormányzáshoz nélkülözhetetlen a szükséges folyamatok megtervezése, kialakítása és megszervezése, valamint a megfelelő informatikai szabályok megalkotása - és ugyanez jellemző a közpénzellenőrzés területén is.


Bár a digitalizációval, az e-kormányzás területén megvalósuló fejlesztésekkel új kihívások jelennek meg, de ekkor is érvényt kell szerezni az alaptörvényben rögzített elveknek: minden szervezet, amely közpénzzel gazdálkodik, köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, továbbá, a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelnie. Holman Magdolna szerint, noha a digitalizáció módosíthatja a szervezetek által kialakított kontrollokat és a célok megvalósítását szolgáló folyamatokat, ezeket ettől függetlenül is muszáj megtervezni, kialakítani és megszervezni.

A főtitkár kiemelte: a Számvevőszék Alaptörvényből adódó feladata többek közt a közpénz őreként az államháztartás gazdálkodásának, az államháztartásból származó források felhasználásának, a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése. A Számvevőszék ellenőrzései során számos szabálytalanságot tárt fel a belső ellenőrzés területén, pedig a belső kontrollrendszer ma már a felelős szervezetirányítás elválaszthatatlan eszköze kéne, hogy legyen. A kontrollok akkor működnek megfelelően, ha magukban foglalják mindazon szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket, amelyek támogatják a vezetést céljai elérésében, illetve ha hozzájárulnak a célok elérését akadályozó események megelőzéséhez, feltárásához és korrigálásához.


Mivel a megfelelő belső kontrollrendszer jelentősen csökkenti a hibák és szabálytalanságok kockázatát, az Állami Számvevőszék kiemelt prioritásként kezeli a szervezetek belső kontrollrendszerének, azon belül a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelését. Az ÁSZ ezeket több témacsoportos ellenőrzés keretében ellenőrizte. "Az ellenőrzési tapasztalatokat összegyűjtve két héttel ezelőtt hoztuk nyilvánosságra az Elemzés a belső ellenőrzés állapotáról a 2016-os ellenőrzések tükrében című tanulmányunkat, amely kockázati alapon kiválasztott, 61 közzétett számvevőszéki jelentés megállapításait felhasználva értékelte a belső ellenőrzést" - hívta fel a figyelmet az ÁSZ főtitkára.

Az elemzés egyik fontos tanulsága volt, hogy a belső kontrollrendszer szabályszerűségére irányuló belső ellenőrzés hatására jelentősen javulhat a belső kontrollrendszer előírásoknak megfelelő működése. Szintén lényegi következtetés, hogy a belső ellenőrzésnek elengedhetetlen feltétele a kockázatalapú működés, amelyben képes beazonosítani a szervezet működésére, gazdálkodására leginkább hatással bíró, ellenőrzést igénylő kockázatos területeket. "Az elemzés rámutatott: Az államháztartási törvény rendelkezései alapján kötelezően működtetett belső ellenőrzés a funkcióját nem tudta betölteni, mert első védelmi vonalként nem biztosítja a feladatellátás, a működés szabályszerűségét" - jelentette ki Holman Magdolna.

A főtitkár beszámolt arról, hogy az Országgyűlés határozatban erősítette meg a közpénzügyek átláthatóságát és a nemzeti vagyonnal való, Alaptörvényben foglalt felelős gazdálkodást. A határozat értelmében az Országgyűlés támogatja az Állami Számvevőszék 2017. évi beszámolójának azon felvetését, mely szerint a feltárt hiányosságok felszámolása érdekében az ÁSZ megállapításainak nagyobb ráhatása legyen a belső ellenőrzésre annak eredményessége növelése érdekében. "Cél, hogy az belső ellenőrzés jobban be tudja tölteni szerepét. Az Állami Számvevőszék ehhez olyan támogatást tud nyújtani, amelyek kockázatelemzési módszerek, államháztartási számvitelhez kapcsolódó ellenőrzési módszertanok megismerését, alkalmazását tennék lehetővé. Együttműködést kínálunk a belső ellenőröknek" - mondta előadása végén Holman Magdolna.