Hírek

Kovács Árpád: a magyar költségvetési politika önmagában egy innováció

2019. november 8. 11:20:08
A sikeres jövő kulcsa a versenyképességünk növelése, a magyar költségvetési politika maga az innováció, a hazai konjunktúra a legerőteljesebb a régióban - hangsúlyozta Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Magyar Pénzügyi - Gazdasági Ellenőrök Egyesületének (MPGE) éves konferenciáján.

Ha az innovációra úgy tekintünk, mint tudástőke megteremtésére a fejlődés érdekében, akkor kijelenthetjük, hogy a Költségvetési Tanács létrehozása és működése is ezen folyamat része, azaz maga az innováció a szabályalapú költségvetés érvényesítésével - kezdte előadását Dr. Kovács Árpád.

A Költségvetési Tanács az elmúlt években számos innovatív megállapítással segítette a magyar állam hatékony működését. A 2013. évi költségvetési törvény előkészítésénél például alternatív makrogazdasági pálya készítését kérte, a 2015. évi költségvetésnél a makrogazdasági célokat övező veszélyek kivédése érdekében erőteljes tartalékolást tartott szükségesnek, a 2020. évi költségvetési bevételek teljesíthetőségét pedig a gazdaság további fehérítéséhez kötötte - mutatott rá a Költségvetési Tanács elnöke.

A Költségvetési Tanács tevékenységének számottevő hatásai mutathatók ki az államháztartásra vonatkozóan - hangsúlyozta Dr. Kovács Árpád. Az egyes években a költségvetési tervezésben mind jobban érvényesítették az egyensúlyi szempontokat, az államháztartási gazdálkodásban egyre erőteljesebben megjelennek a hatékonysági szempontok és a Költségvetési Tanács komoly szerepel bírt a túlzottdeficit eljárás 2013. évi megszüntetésében is - sorolta az eredményeket az elnök.

 

Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke

 

Dr. Kovács Árpád előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 és 2019 között Magyarországon csökkent a GDP-arányos államadósság, amivel hazánk tagja annak a hét európai uniós országnak, melyek javuló mutatót értek el a vizsgált időszakban. Ez az előrelépés elsősorban annak köszönhető, hogy a nominális GDP gyorsabb ütemben bővül, mint az államadósság, aminek köszönhetően ma már az is kijelenthető, hogy Magyarország pénzügyi sebezhetősége csökken. A "lesz-e válság a következő években" kérdéssel kapcsolatban, mely mostanában oly sokszor elhangzik, Dr. Kovács Árpád kifejtette, hogy egyelőre egy kisebb mértékű lassulás látszik. A régió tartja magát, az Európai Unió magországai és a déli tömb sokkal nagyobb visszaeséssel néz szembe - tette hozzá.

A magyar konjunktúra erejét jelzi, hogy mind az ipar, mind az építőipar, mind a piaci szolgáltatások dinamikája meghaladja az uniós átlagot. A magyarországi erősödő konjunktúra a hitelezés élénkülését is elhozta, a lakossági hiteleink bővülése ugyanakkor egyelőre elmarad a régiós átlagtól. A vállalati hitelek azonban igen dinamikusan nőttek, részben a jegybanki programoknak köszönhetően - mutatott rá a Költségvetési Tanács elnöke, egyértelművé téve, hogy a versenyképességnek a költségvetési gazdaság területén alapvetően három feltétele van, a gazdálkodási fegyelem, a realitások tudomásul vétele és az itt is jelen lévő innováció.

Ami a jövőt illeti, Dr. Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak intenzív növekedési pályán kell maradnia, amit csak a versenyképességi fordulat és az innováció biztosíthat. A cél a termelékenység bővítése, a versenyképesség javítása, a K+F ösztönzése, a Kkv-k reformja, a tőkeintenzitásnak köszönhetően évi 4-5 százalékos termelékenység-növekedés elérése, a humántőke fejlesztése és a kreatív iparágak támogatása.

A feladatokat tekintve Dr. Kovács Árpád felhívta a figyelmet, hogy szükség van az állami hozzájárulás növelésére a kutatás-fejlesztés-innováció területén, 2020-ig a kutatás-fejlesztési és innovációs források el kell, hogy érjék a GDP 1,8 százalékát a jelenlegi 1,5 százalékos szintről. Ez a cél teljesülhet, a 2020-as költségvetésben 25 százalékkal, 32 milliárd forinttal lesz több forrás erre az előző évinél - hangsúlyozta.

Az innovatív fejlesztési tervek között Dr. Kovács Árpád megemlítette a kétmilliárd forintos forrással bíró ipar 4.0 pályázatot, az energiabiztonság erősítését, a közlekedési infrastruktúra bővítését, a Kkv-stratégiát, a digitális alapinfrastruktúra megteremtését, a korszerű víz- és hulladékgazdálkodás létrehozását, az egészségipar, az egészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás innovációját.