Hírek

MPGE Konferencia 2017: Holman Magdolna a belső kontrollrendszerek számvevőszéki ellenőrzési tapasztalatairól

2017. november 9. 17:58:49
A belső kontrollrendszernek a szervezet egészét átható, a szervezet tevékenységeivel összefonódott, a szervezet szerves részét képező rendszernek kell lennie, önmagában és pillérenként is - mondta Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) idei konferenciáján. Hozzátette: mivel a belső kontrollrendszer dinamikusan változó, összetett folyamatrendszer, folyamatosan hozzá kell igazítani a szervezetet érő változásokhoz és fejleszteni kell, annak érdekében, hogy mindig hatékonyabban támogassa a vezetőt döntései meghozatalában, a szervezetet pedig stratégiai céljai elérésében.
Holman Magdolna előadásában a belső kontrollrendszert öt pillérét, és annak számvevőszéki ellenőrzési tapasztatait ismertette. Emlékeztetett: Magyarországon az államháztartási belső kontrollrendszer fejlődésének egyik nagy, és lényeges állomása volt 2009-ben a COSO (Committee of Sponsoring Organizations of Treadway Commission) modell átültetése a költségvetési szervek belső kontrollrendszerébe. Mint mondta: a COSO modellnek megfelelő öt elem lefedi a költségvetési szerv valamennyi tevékenységét: az azokat szabályozó jogszabályi környezetet és belső előírásokat (kontrollkörnyezetet); a tevékenységek végrehajtása során azok szabályos és hatékony végrehajtását veszélyeztető tényező felmérését (kockázatkezelést); a szabályos működését biztosító intézkedések meghozatalát (kontrolltevékenységet); az előbbi tevékenységekkel kapcsolatos folyamatos kommunikációs feladatokat (információt és kommunikációt), valamint a költségvetési szerv tevékenységeinek folyamatos nyomon követését és belső ellenőrzését (monitoringot).

img-8877jpg_20171109175741_84.jpg

Az ÁSZ az elmúlt időszakban széles körben folytatott a belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére irányuló ellenőrzéseket, továbbá közzétette önteszt rendszerét is, mely az ellenőrzötteket támogatja abban, hogy felmérjék belső kontrollrendszerük kialakításának és működtetésének állapotát. A belső kontrollrendszer szinte minden ellenőrzésünk része volt, természetesen nem azonos súllyal és mélységgel - mondta Holman Magdolna. Hangsúlyozta: az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai azt támasztják alá - hogy akár egyetlen pillér megfelelő kialakításának, illetve működtetésének hiánya esetén is jelentősen sérülhetnek a közpénzek, a közvagyon államháztartási törvényben megfogalmazott felhasználásának követelményei.

Holman Magdolna kiemelte: bár az egyes pillérek súlya, jelentősége, hozzáadott értéke a belső kontrollrendszer megfelelő működéséhez eltérő lehet egy-egy költségvetési intézménynél, azt minden szervezetre bizton állíthatjuk, hogy a kontrollkörnyezet megfelelő kialakítása a szabályos működés alapvető feltétele. Ismertette: az ÁSZ a kontrollkörnyezet ellenőrzése során több esetben feltárta, hogy hiányoztak például az olyan belső szabályozó eszközök, mint a szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend, a számviteli politika és az ennek keretében elkészítendő szabályzatok. Az ÁSZ főtitkára felhívta a figyelmet: az ÁSZ ellenőrzései arra világítottak rá, hogy az öt pillér közül a kockázatkezelési rendszer, most már az integrált kockázatkezelési rendszer a leggyengébb láncszem, ezen a területen van még a legtöbb tennivaló, itt kell a legtöbbet fejlődni.

A kontrolltevékenységeknél leggyakrabban előforduló hibák kapcsán Holman Magdolna az alábbiakat emelte ki: több esetben nem volt kötelezettségvállalás ellenjegyzése, elmaradt vagy nem szabályszerűen végezték a teljesítésigazolást, vagy kijelöléssel nem rendelkező személy végezte. A gazdasági események bizonylata hiányzott, vagy nem volt megfelelő, valamint figyelmen kívül hagyták a közbeszerzési eljárás egybeszámítási kötelezettségét, mellőzték a közbeszerzési eljárás lefolytatását, vagy megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat.

img-8879jpg_20171109175824_25.jpg

Holman Magdolna aláhúzta: a belső kontrollrendszer negyedik eleme, az információs és kommunikációs rendszer mondhatni kulcsfontosságú, nélkülözhetetlen az összes kontrollcél megvalósításához. Az ÁSZ főtitkára az itteni típushibákat is felsorolta: az ellenőrzöttek nem határozták meg az üzemeltetés és adatbiztonság feladataival kapcsolatos hatásköröket, a dokumentumokhoz, információkhoz való hozzáférésre vonatkozó felelősségi köröket. Nem szabályozták az információáramlás rendjét, a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét és megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét, vagy nem rendelkeztek adatvédelmi szabályzattal, nem tettek eleget, vagy nem teljes körűen a közzétételi kötelezettségnek. A monitoring rendszer ellenőrzése során olyan alapvető hibákat ismertetett a belső ellenőrzési területen, minthogy nem határozták meg a belső ellenőrzés módját, nem rendelkeztek éves ellenőrzési tervvel, belső ellenőrzési kézikönyvvel, nem készítettek intézkedési tervet a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetésére, vagy nem vezettek nyilvántartást a belső ellenőrzésekről, a megtett intézkedésekről, javaslatokról, intézkedési tervekről.